Az ENSZ 2007-es határozata alapján április 2.-a lett az Autizmus Világnapja. Ennek a napnak a célja, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra, az autizmus spektum zavarra, amely sok millió embert érint a földön. Ez a nap arról is szól, hogy az autizmust minél szélesebb körben megismerjék a társadalmak.
Mit tudhatunk az autizmusról?
Az autizmus genetikai okokra visszavezethető, észlelési- és információfeldolgozási zavara, mely már a korai gyermekkorban megnyilvánul. Jellemzője lehet a gyengült kommunikációs képesség, a csökkent társadalmi kapcsolat, sztereotip viselkedésformák, de fokozott figyelem, emlékezőképesség és intelligencia is társulhat hozzá. Az autizmus két csoportra osztható, a súlyosabb, korai gyermekkorban diagnosztizált Kanner-szindrómára (néma személyek) és a kevésbé súlyos, általában a 3. életév után diagnosztizált Asperger-szindrómára (beszélő személyek). Általában az autisták a társadalom kb. 1%-át teszik ki, és a 4-8-szor több fiú érintett, mint lány. Számuk valójában nem nő, viszont egyre gyakrabban fedeznek fel autistákat, köszönhetően a gyermekellátó rendszerek szakmai figyelmének.
Mi okozza az autizmust?
A rossz hír az, hogy még nincs pontos válasz. A jó hír az, hogy a világon sok kutató foglalkozik a témával. A szakemberek szerint az autizmust genetikai és környezeti hatások kombinációja okozza.
Melyek az autizmus tünetei?
A korai gyermekkori autizmus jelei közé tartozhat, ha a csecsemő nem képes kapcsolatot teremteni környezetével, leginkább az édesanyjával. Nem tekint az anyjára, nem mosolyog vissza, nem nyújtja a karjait. Bizonyos tárgyak iránti különös érdeklődés, vonzódás is jellemző lehet. Az eltérések másik csoportja a kommunikációs- és beszédzavarokban nyilvánul meg: némaság, helytelen szóhasználat, szavak ismétlése. Az érintett gyerekek fele nem tanul meg beszélni.
A késői autizmus (Asperger-szindróma) nehezebben észrevehető. Ők általában jól beszélnek, de pl. a szemkontaktust nehezen viselik, a testbeszédet, hanghordozást nehezen tudják értelmezni, nehezen tudnak a „sorok között olvasni”.
Hogyan lehet diagnosztizálni?
Mivel az autizmus egy igen összetett betegség, csak szakember állíthatja fel a diagnózist. Legcélszerűbb a jelek észlelésekor gyermekorvost, gyermekpszichológust felkeresni.
Hogyan kezelhető az autizmus?
A tudomány pillanatnyi állása szerint az autizmus nem gyógyítható. Létezik azonban sokféle fejlesztési mód, és rendelkezésre állnak azok a az eszközök, amivel az autista emberek élete megkönnyíthető, képességeik pedig fejleszthetőek. A speciálisan erre szakosodott központokban külön foglalkoznak az autista gyermekekkel.
Forrás:
https://bhc.hu/betegsegek/autizmus/
