Bőrünk egészsége!

A pigmentek– vagyis a bőrben található fekete-barna festékanyag – termeléséért a melanociták felelnek, melanomáról pedig e sejtek rosszindulatú daganatos elváltozása esetén beszélünk. A melanoma a daganatos megbetegedések egy igen agresszív fajtája, aminek egyharmada anyajegyekből alakul ki. A melanoma rövid idő alatt keletkeztet áttétet a szervezet számos pontjára, legyen szó belső szervekről, agyról, tüdőről, csontokról vagy akár a nyirokcsomókról. Ráadásul az utóbbi években leginkább környezeti hatások és a túlzott napozás számlájára írhatóan emelkednek az esetszámok, összességében pedig a nyolcadik leggyakoribb daganattípusról van szó.

Hogyan ismerjük föl?

Nagyon fontos a közönséges anyajegy, az atípusos anyajegy és a melanoma egymástól való elkülönítése. Ehhez segítséget nyújthatnak különböző szempontok, ám a biztos diagnózis csak bőrgyógyászati vizsgálat után állítható föl.

Ugyanakkor fontos a rendszeres, havonta történő önvizsgálat. A nehezen megfigyelhető testrészek ellenőrzésében a családtagjaink segíthetnek, a szakember által végzett rendszeres szűrés is életmentő lehet. Készítsünk rendszeresen fényképet anyajegyeinkről, így nyomon követhetjük változásukat. Ha az ábrán szereplő elváltozás bármelyikét észleljük testünkön, forduljunk bőrgyógyász szakemberhez.

Jó, ha tudjuk: a melanoma kevesebb mint felében alakul ki már meglévő bőrelváltozásból, az esetek több mint felében korábban egészséges bőrfelületeken jelenik meg, vagyis erősen gyanakodjunk, ha elváltozásokat találunk magunkon és forduljunk bőrgyógyászhoz! A melanoma megjelenése nők esetén a karokon és a lábakon, míg a férfiaknál a háton és a mellkason gyakoribb.

Minél korábbi stádiumban csípjük nyakon a melanómát, annál kisebb az esély az áttétek képződésére, így a halálozási arány értéke mintegy tíz százalékra csökkenhető.

 

Forrás:

Semmelweis Egészségfejlesztési Központ

Scroll to Top