Cukorbetegség étrendi kezelése - Szénhidrátszámolás

Kovács Anikó dietetikus

pályázat
 

Cukorbetegség étrendi kezelése

A cukorbeteg étrendjét a kezelés módja határozza meg. Általános cél az egészségmegőrzés, a vércukorértékek és a Hba1c értékek megfelelő szinten tartása. Nem mindegy, hogy inzulinos (ennek is több fajtája van), gyógyszeres vagy akár még gyógyszert nem igénylő cukorbetegről van szó. Mindegyik esetben a kezelőorvos által meghatározott terápiára építjük fel az egyéni táplálkozási tervet, egyéb társbetegségek figyelembe vételével. Azonban minden cukorbeteg diétáját egy általános irányelv határoz meg, melyet minden esetben személyre kell szabni. Ez az irányelv megegyezik az egészséges táplálkozás ajánlásaival, ami annyival egészül ki, hogy a szénhidrátokat gramm szerint mérni/számolnia kell a páciensnek. Ez elsőre nehéznek és bonyolultnak tűnhet, sok lemondással járhat, de igazából csak megszokás kérdése. Cukorbetegen is lehet teljes életet élni, természetesen 1-2 élelmiszert muszáj kerülnünk a saját egészségünk érdekében.

A napi energiabevitelt az egyén állapota határozza meg, úgy mint a fehérje-zsír-szénhidrát arányát is, mivel az 1-es típusú cukorbeteg esetében A napi szénhidrátbevitel meghatározása orvosi kompetencia a kezelést figyelembe véve. Így most általános ajánlásokat nem említenék, mert páciensenként változó. Egy dolog azonban közös, minden cukorbetegnek kell szénhidrátot fogyasztania. Hibás az a tévhit, hogy nem szabad szénhidrátot ennie egy cukorbetegnek. Tény, hogy kerülni kell az „üres” szénhidrátokat ( cukrokat ), de a napi szénhidrátbevitelnek meg kell lennie (annak a mennyiségnek, amit az orvos előír).

Milyen ételek tartalmaznak szénhidrátot?

            Minden pékáru (kenyér, kifli, zsemle, pogácsa, péksütemények), gabonák (rizs, bulgur, zab, árpa) száraztészták, gyümölcsök (a legmagasabb szénhidráttartalmúak g/100g a banán, datolya >20g, szőlő, ananász >10g,  de a bogyós gyümölcsök <10g, hüvelyesek (babfélék, csicseriborsó, lencse stb) zöldségek közül burgonya, édesburgonya, kukorica. A többi zöldségnek kis mennyiségben elhanyagolható a szénhidráttartalma, viszont 100g felett már érdemes számolni, ilyen pl a paradicsom, paprika, cékla, sárgarépa). Jó hír, hogy az összes salátalevél olyan kevés CH tartalommal bír, hogy nem kell vele számolni, így szinte bármennyit ehetünk belőle, ilyen még az uborka, cukkíni)  A tejtermékek esetében kisebb szénhidráttartalommal kell számolni, azonban ezt is figyelembe kell venni (tej, joghurt, kefír, túró, sajt, tejföl).Pl ez natúr joghurt szénhidráttartalma kb 5 g körül van. A húsoknak nincs szénhidráttartalma. A cukros üdítőket kerülni kell és a bolti édességeket is, hiszen magunk is tudunk hozzáadott cukor nélküli édességet készíteni.

De hogyan is álljunk neki számolgatni?

Először is kell egy jól mérő konyhai mérleg és egy minimális matek 🙂 A csomagolt élelmiszerek hátulján megtalálható információnkra is szükségünk lesz. Az olyan élelmiszereknek, amelynek nincs csomagolása, mint pl gyümölcsök, zöldségek, friss pékáruk az interneten tájékozódhatunk pl a kaloriaguru.hu oldalon, illetve, aki tud angolul, annak egy hiteles oldalt ajánlanék a https://fdc.nal.usda.gov/  ez az USA Mezőgazdasági Minisztériumának a tápérték adatbázisa.

Képekkel szemléltetném a különböző nyersanyagokat, illetve adagokat.

Élelmiszercímkén mit vegyünk figyelembe?

            Fontos, hogy ha gabonákról van szó teljes kiőrlésűt válasszunk  (min. 60% teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó). Miért is fontos ez? Mert olyan rostokat tartalmaz, amelyek jótékony hatással vannak az emésztésre, illetve a vércukorszintet lassabban emelik meg, illetve lassabban is esik le. Ezáltal később leszünk éhesek, mi több a vérzsírszintre is pozitív hatással vannak.

            Másik tényező a Glikémiás Index (GI-index), amit figyelembe kell venni. Nehezítő tényező, hogy ezt az információt ritkán tüntetik fel az élelmiszereken. Általános azonban, hogy a teljes kiőrlésű termékeknek alacsony, míg a minél jobban feldogozott élelmiszereknek magas a GI-indexe. Minél kevésbé van feldolgozva az élelmiszer annál alacsonyabb a GI Index. Tehát pl egy extrudált szeletnek magas, egy pürés ételnek szintén (krumplipüré), de akkor is magas lesz a GI ha szétfőzzük az ételt.  A magas rosttartalom illetve ha fehérjével és zsírtartalmú étellel fogyasztjuk a CH-t akkor az is csökkenti a GI-t.

alapanyagok

Harmadik célpont a címként, hogy hozzáadott cukortól mentes élelmiszereket válasszunk, így a felesleges szénhidrátbevitelt mellőzni tudjuk.

Étkezésünk min. 5x legyen (R-T-E-U-V) esetleg pótvacsora. Érdemes 2-4 óránként étekzni, hogy vércukorszintünknek nem legyenek nagy kilengései. Erre az 5 vagy 6x étkezésre kell elosztani a napi szénhidrátadagot. Pl egy 160g szénhidráttartalmú étrend esetén a CH eloszlása: reggeli 30g, tízórai: 20g, ebéd: 55g uzsonna: 20g vacsora: 35g. Ez természetesen szintén a kezelés metódusától függ, tehát egyénfüggő. (ez csak egy általános példa volt)

Szénhidrátszámolás, adagok:

Élelmiszercímkén megnézzük, hogy teljes kiőrlésű-e a termék, illetve mennyi a CH tartalma, és hogy 1 szeletre mennyi.

Mindig nyersen mérünk CH-t ( pl a főzendő élelmiszerek esetén is, rizs, tészta, burgonya stb)

Új kép (4)
Új kép (7)

Kristálycukor helyett válasszunk édesítőszereket, melyeket a következő Cukorbetegeknek szóló videóban mutatok be.

AZ ételadagok nagyon csalókák lehetnek, azért ha nincs még rutin mindig mérjük le őket.

TIPPEK:

  • étkezés előtt 30perccel érdemes mérni a vércukorszintet és ahhoz igazítani a CH bevitelt
  • vezessünk táplálkozási naplót, amiben legyen rögzítve a vércukorszint és az is hogy épp akkor mit ettünk, hány g CH-t tartamazott

 

 

Budapest,2020.05.06.

Scroll to Top