Beszéljünk a gyógyteák jótékony hatásairól

Kovacsik Judit mentálhigiénés szakember

pályázat

Gyógyteák a hétköznapokban

Beszélgetés Balkuné Volf Mariannával a monori Natura bolt vezetőjével.

Az őszi, téli hideg hónapokban kifejezetten jól esik egy meleg tea, külön öröm, ha ez gyógyhatású is. megpróbálunk utána járni, mit érdemes tudni a gyógynövény-főzetekről.

Az alábbi kérdéseket érintettük a beszélgetés során:

  • Hogyan használhatjuk, vagy készíthetjük el a gyógyteákat, gyógynövényeket, gondolok itt forrázat főzet, krémek, borogatás, stb. Mire figyeljünk, melyik elkészítési mód mire ajánlott?
  • Melyek a legnépszerűbb gyógyteák, vagy melyeket használjuk leggyakrabban. Talán kezdjük, most az őszi időszakkal, amikor lényegesen több a felső légúti megbetegedés, és talán nem árt, ha kitérünk az immunrendszer erősítésére is?
  • Kell-e a gyógyteák fogyasztása között szünetet tartani, és ha kell, akkor mennyit?
  • Gyógyszer mellett fogyaszthatok-e gyógyteákat?
  • Nem szenvedek semmilyen betegségben, de szeretnék gyógyteát fogyasztani, ajánlott-e? Mit tegyek?
  • Mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy érezzem a gyógynövények jótékony hatását?
  • Gyerekek is fogyaszthatnak gyógyteát?
  • Van-e ellen javallat?

Hasznos tanácsok a gyógynövények felhasználáshoz a videó megtekintésével.

Érdemes egy kis rendet tenni a gyógytea fogalma kapcsán. 

Mit is értünk ez alatt?

A gyógytea kifejezésnek alapvetően nincs köze magához a teanövényhez. Az elnevezés értelemszerűen onnan származik, hogy a gyógyteákat ugyanazon a módon készítjük el, mint a teát, a növényt vízzel felöntjük vagy felfőzzük.

Bár a teafogyasztás is több ezer évre tekint vissza, a gyógynövények használata nyugodtan mondhatjuk, hogy egyidős az emberrel. Őseink már nagyon korán megismerkedtek az egyes növények élettani hatásaival, miközben ennivalót gyűjtögettek, és sokáig a növények jelentették a legfőbb vagy egyetlen gyógyászati lehetőséget az ember számára. A gyógynövények ismerete és használata nagyon sokáig úgynevezett, „közösségi tudás” volt, generációról generációra öröklődött, a tudással rendelkező hagyományozta át az ismeretek.

Az orvostudomány fejlődése, a gyógyszeres kezelések hatékonysága természetesen sok változást hozott a gyógynövény-készítmények használatában, de természetes hatásuk miatt a mai napig nagyon kedveltek.

A gyógyteák természetesek, de csak óvatosan velük!

A gyógynövény-készítmények népszerűségének legfőbb oka, hogy vannak olyan „egyszerű” betegségek, hétköznapi felhasználási területek, ahol a gyógyteáknak fontos szerepük lehet. Gondoljunk csak a náthás tünetek, a torokfájás enyhítésére, a hasfájós gyermek panaszainak enyhítésére, a gyulladt testrészek borogatására, és a gyerekágyas édesanyák tejelválasztásának fokozására is. Az ilyen esetekben mindannyian szinte automatikusan vizet forralunk és teát főzünk.

Ez így rendben is van, de ha speciálisabb gyógynövény-készítményeket szeretnénk használni, figyelni kell a szakmai ajánlásokat. Sok gyógynövény-szaküzlet és a gyógyszertár kínál ilyen termékeket. Fontos, hogy a speciális keverékek esetében is tájékozódjanak a felhasználásban és az elkészítésben.

A tudomány fejlődése révén a gyógynövényeket tartalmazó főzetek fogyasztása mára sokkal biztonságosabb lett.

Tanácsok a gyógyteák elkészítéséhez

Általános elv, hogy a teát lehetőség szerint zsírmentes, zománcozott, zárható fedővel rendelkező edényben készítsük el. Az egyes gyógytea-készítmények rendelkeznek az elkészítés során alkalmazandó adagolásról, ennek hiányában jó, ha megjegyezzük, hogy általában 2,5-3 dl vízhez egy evőkanál teakeveréket érdemes hozzáadni. A terápia nem tiltja, nyugodtan használhatunk, cukrot vagy mézet az ízesítéshez.

A gyógyteák elkészítésekor a két klasszikus elkészítési mód a forrázat és a főzet. A forrázat elkészítésekor, amennyiben nem szárított, hanem friss gyógynövény használunk,  a növényt az üvegedénybe tesszük, majd a forrásban lévő vizet ráöntjük és fél percig ázni hagyjuk. Az elterjedtebb eset az, hogy szárított gyógynövényt használunk, ebben az esetben az áztatási idő 1-3 perc, de bizonyos növények esetében ez akár 10-20 perc is lehet.

A főzet, mint a neve is utal rá főzéssel készül. Akkor használjuk ezt a megoldást, ha a felhasznált növény pl. a gyökérzete nehezebben adja át hasznosanyag-tartalmát. Ebben az esetben hidegen tesszük fel főni, majd 1-2 percnyi forralás után lefedve 3-5, szárított növény esetén 10-20 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.

Sok olyan növény van, amely a forró vízben elveszti áldásos hatását. Ilyen növények például a csipkebogyó, a mályva vagy a fagyöngy, itt alkalmazzuk a hideg áztatást, amely jóval hosszabb időt vesz igénybe, legalább 8 óra, de bizonyos esetekben egy napig ázni kell hagyni a gyógynövényt.

Mint mindent, ezt is csak mértékkel!

A gyógyteák fogyasztása kellemes, terápia kiegészítéseként pedig kifejezetten hasznos élvezeti forrás. 

Azonban a gyógynövények esetében is nagyon fontos, hogy betartsuk azokat az arányokat és szabályokat, amikről termékleírásuk vagy az orvosi javallat rendelkezik. Hiszen tudjuk, a gyógynövény is megfelelő mértékben orvosság, ettől eltérő módon méreg lehet.

A gyógynövény-készítmények népszerűségének legfőbb oka, hogy vannak olyan „egyszerű” betegségek, hétköznapi felhasználási területek, ahol a gyógyteáknak fontos szerepük lehet. Ebben az esetben azt javasoljuk, mindenképpen egyeztessenek előzetesen orvosukkal vagy gyógyszerészükkel.

Felhasznált irodalom:

https://beresmozgas.hu/mit-kell-tudni-a-gyogyteakrol

Scroll to Top