Karantén alatti étkezés- Idősek

Kovács Anikó dietetikus

pályázat
 

Karantén alatti étkezés- Idősek

Az időskor maga nem betegség, ha elfogadjuk, hogy már nem vagyunk erőnk teljében. A kor előrehaladtával testünk is változik. Csökken az izomerő, csökken az izomtömeg, megváltozik az anyagcsere lassul az emésztés, gyengül a tápanyagok felszívódása, érzékszerveink is változnak, megváltozik az ízérzékelés, szaglás, gyengül a látás, hallás, a rágás, (a rágóizmok gyengülése vagy esetleges foghiány, műfogsor miatt is). Ezért a táplálkozásunknak igazodnia kell az új megváltozott igényekhez. Az egyoldalú étrend könnyen egészségromláshoz, vitamin-, és ásványi anyag hiányhoz vezethet. Kialakulhat alultápláltság, minőségi éhezés, izomsorvadás, és mindezek mellett súlygyarapodás. (zsírtömeg nő, izomtömeg csökken, de a testsúly alig változik) Befolyásoló tényezőként társul számos krónikus betegség, mely(ek)nek mind-mind szerepe van az időskori étrend alakításában.

Az étrend összeállításánál (a társbetegségeken kívül) fontos szempont, hogy biztosítsuk a kellő tápanyagbevitelt. Ez időskorban már kevesebb energiát jelent (1800-2000kcal), mint egy átlagos felnőtt számára, azonban a vitamin és asvényi anyag szükséglet szinte változatlan, sőt pl.: csontritkulás, vashiány, ízületi-, izomfájdalmak, immunrendszer gyengülése, memória épen tartása végett ez emelkedett is lehet. 

Ezért a napi étkezések készüljenek nagy odafigyeléssel. Legyen meg a min. napi 3 főétkezés (reggeli-ebéd-vacsora), ha van rá mód és étvágy akkor a cél az 5x ( R-tízórai-E-uzsonna-V) legyen. Figyeljünk arra, hogy üres kalóriáktól mentes legyen az étkezésünk. Kerüljük az édességeket, sós snackeket, hiszen a többletkalória idős korban még inkább könnyebben generál plusz kilókat, hiszen a mozgás jóval kevesebb, mint egy felnőtt esetében, és ebben a korban sokkal „nehezebb” már a plusz súlyokat „cipelni”

Az ízérzékelés csökkenése miatt a túlzott cukrozás is veszélyes, hiszen nem tűnhet édesnek az adott ételt. Fűszerek esetében is igaz ez, túlzott sóbevitelt is generálhatunk, ezért meg kell szabni egy határt. Érdemes friss fűszernövényeket használni, amelyek sózásra pedig különösen hasznosak. (borsikafű, kakukkfű, rozmaring, lestyán, tárkony, bazsalikom, kapor)

Rágási nehézségek esetén elsődleges szempont legyen ételkészítésnél/kiválasztásnál, az étel konzisztenciája, állaga. Sokaknak könnyedség, ha puha, pépes, könnyen rágható, szószos ételek készülnek, amelyek szájszárazság esetén is jó megoldást jelentek. Ugyanis időskorban előfordul, hogy nagyon kevés a folyadékbevitel, egyszerűen megfeledkeznek a folyadékpótlásról. Ehhez jó célt szolgálnak a tartalmas levesek (vigyázzunk, hiszen időskorban az étvágy is csökkenhet, ezért lehet valaki már egy levessel jól lakik, így az ő esetében célszerű sűrített leveseket, húsos leveseket, habart leveseket zöldséggel gazdagon készíteni), illetve a főzelékek, szószok, mártások. Ezeket szuperül lehet dúsítani fehérjével. Ez is kifejezetten fontos, hiszen az izomtömeg jelentősen csökken, csontritkulás is felléphet, ennek elkerülése végett minden főétkezés tartalmazzon fehérjét.(tejet, túrót, sajtot( sóbevitel!!), esetleg speciális tápszereket → fontos, hogy a társbetegségek figyelembevételével történjen (vesebetegség, köszvény esetén a fehérjebevitel módosulhat) pudingok, sodók. Fehérjét húsokkal is bevihetünk, mellyel B12 vitamint is pótoljuk, tejtermékek esetében pedig kalciumot és foszfort is biztosítjuk. (azonban itt is társbetegségek miatt figyelni érdemes a fehérjebevitelt pl köszvény esetében) Fehérjéket növényekkel is pótolhatjuk, azonban a hüvelyesekben van a legtöbb, melyek sokaknak puffadást okoznak, nehezen emésztik őket. Ezt a főzővíz többszöri cseréjével vagy előáztatással tudjuk biztosítani.

A zsírbevitel tekintetében egyöntetűen jó tanács az, hogy törekedjünk a telítetlen zsírsavak bevitelére (omega3 és 6) hiszen szív-, és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknek hasznos. Ezeken növényi olajokban, (olíva, repce, tökmag,) és halakban találjuk. Állati eredetű zsírokat célszerű kerülni, libazsír, disznózsír helyet válasszunk növényit. Kerüljük a bő zsírban sült ételeket, epebetegek különösen nehezen bírják, illetve hasmenést is okozhat. A tojásbevitelt is heti 2-3 tojásra minimalizáljuk.

Szénhidrát-bevitelnél is érdemes teljes kiőrlésű használni. Érdemes többféle kenyerek, zsemlét, kiflit kipróbálni. Fontos, hogy ami magvas az nem biztos, hogy teljes kiőrlésű, ahogy ami barna az sem jelenti feltétlenül ezt. Min 60% teljes kiőrlésű lisztet tartalmazzon. Köretek is lehetne rostdúsak, teljes kiőrlésű tésztával, barna rizzsel, bulgurral és sok-sok zöldséggel. És miért is fontos hogy teljes kiőrlésű legyen? Mert elengedhetetlen a rostbevitel.

Idős korban gyakori a székrekedés, amelyre a gyógymód sok-sok folyadék, rostdús táplálkozás, és többszöri kis adagos étkezés. 

 

 Azonban az újdonságokat néha nehéz megszokni, Így nem drasztikus váltást kell alkalmazni, hanem 1-1 termék cseréjével is már sokat teszünk egészségünkért. Pl: állatí zsírok, napraforgó cseréje olívaolajra, fehér kenyér teljes kiőrlésűre. Illetve a konyhatechnológián is lehet változtatni. Sütőzacskóban, sütőben sült húsok, akár rántott hús, sült krumpli helyett tepsis burgonya, lisztes rántás helyett önmagával sűrítés (pl főzelékek esetében)

 

Fennálló nehézségek

Feledékenység miatt folyadékpótlás elmaradásának kivédésére legyen egy 1,5-2 literes üvegünk, kancsónk, melyet minden reggel friss vízzel töltjük és a nap végére kötelezően el kell fogynia (amennyiben betegség nem indokol mást).

Érdemes olyan evőeszközöket választani, amelyet könnyen meg lehet fogni, markolni. Idősebb korban már remeghet szerettünk keze, így akár egy jó mély kanál a levesek fogyasztásakor sem fog kellemetlen szituációt generálni. Ha már nehezen megy az ételek feldarabolás evés közben, készítsünk kis falatokat, vágjuk fel előre az ételt, akár a főételt is ehetik kanállal. Célszerű minél mélyebb tányérokat használni, ha lehet műanyagból, az esetleges törések végett. Pohárnak is füles poharat válasszuk, hiszen azt könnyebb megfogni. Gyümölcsökat is feldarabolva kínáljuk, aztonban a nagyon apró ételek (popcron, mogyoró, áfonya, kis szemű szőlő) könynen félrenyelést okozhat, ezekre figyeljünk.

De ami  a legfontosabb, hogy ne vegyük el az étkezés örömét, ne erőltessünk semmit.

 

Budapest,2020.04.23.

Scroll to Top