A megváltozott munkarend, a bizonytalanság, különböző korlátozások, a kórházak túlterheltsége miatt, az életünkbe történt változások sokaságával kellett szembe néznünk az elmúlt egy év alatt. Ezekre a változásokra nem voltunk felkészülve, hirtelen és váratlanul kerültünk szembe velük. Az egy éve tartó folyamatos feszültség nem kímélte mentális egészségünket sem, és nem volt olyan eszköz a kezünkben, melyen a feszültséget, a kialakult félelmeinket kezelni tudtuk volna.
Az elmúlt egy év alatt, több elemző tanulmány is született, és jó néhány tanulmány foglalkozik a járvány miatt egyre több embernél kialakult poszttraumás stresszel (PTSD), illetve az ebben szenvedők élethelyzetével. Sokan nem ismerik fel ezt a problémát, esetleg csak a tüneteket észlelik, és nem is tudják, hogy segítségre szorulnak, hogy ebből a helyzetből csak segítséggel tudnak kikerülni.
Az emberek körülbelül egyharmadát éri súlyos trauma, vagy lesz szemtanúja valamilyen traumatikus eseménynek élete során. Ilyen lehet például egy baleset, egy rablás, egy természeti katasztrófa, egy betörés, egy verekedés vagy valamilyen erőszakos cselekmény, stb. Viszont poszttraumás stressz szindróma csak az érintettek 10-15 százalékánál alakul ki.
A posttraumás stressz tipikus tünete lehet az alvás- és a koncentrációszavar, a lelassultság vagy az izgatottság is. Emellett vegetatív tünetek (szívdobogás, mellkasi szorítás, gyomor- és bélrendszeri zavarok, izomfeszültség, légzési nehézség), hangulati tünetek (melankólia, depresszív hangulat, felhangoltság), és kognitív tünetek (negatív gondolati körök, gondolati „kattogás”, zavaró, katasztrofizáló gondolatok) is kialakulhatnak.
Ajánlom figyelmükbe Becky Spelman pszichológus gondolatait, aki segíthet megérteni, mi az a PTSD, és elárulja, mit tehetünk, ha a betegség minket is érint.
„A Psychiatry Res. 2020 októberében készített tanulmánya szerint a világjárvány komoly hatást gyakorolhat az egészségügyi dolgozók mentális jóllétére, ők nagy eséllyel tapasztalhatják magukon a PTSD tüneteit. Ennek oka a teljesítménykényszer folyamatos jelenléte, a közvetlen közelükben tapasztalt halálozások számának korábban nem tapasztalt drasztikus növekedése. Sajnálatos módon a tanulmány elkészülte óta megjelent több vírusmutáció is, ami még hangsúlyosabbá teszi a jelenségről való diszkurzus kialakításnak szükségességét.
A kórházban dolgozók mellett a fertőzésen átesetteket is érintheti a PTSD, különösen a sokáig kiszámíthatatlanként jellemzett vírus egy éve határozza meg közvetetten az életünket, és hatalmas félelmet ébreszthet bennünk az, amikor az közvetlenül is megjelenik minden napjaikban.”
Dr. Adrian James, a Royal College of Psychiartists elnöke szerint a vírus visszahúzódása után sürgősen el kell kezdeni a világ lakosságának mentálhigiéniás egészségét támogató akcióterv kidolgozását. A Observernek adott interjújában elmondta, hogy minden kórházban kezelt embernél felmerül a PTSD kialakulásának kockázata, amit ki kellene vizsgálni a gyógyultak kórházból való távozása előtt és után: „A legtöbb ember spontán felgyógyulhat a PTSD tüneteiből, de ártani nem árt, ha időnként beszélnek a háziorvosukkal mentális jóllétükről. Így az orvos segíthet a Covidból felgyógyultak azon kis százalékán, akiknek terápiára van szüksége. Ez nagyon fontos, hiszen megfelelő kezelés híján a betegség krónikussá válhat.
”Forrás: marieclaire.co.uk, theguardian.com, psychiatry.org
Csendes társ járvány idején: a koronavírus és a poszttraumás stressz
https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/poszttraumas_stressz_ptsd/391