A koronavírus

Bánné Zsuzsi- irodavezető, ápolónő

pályázat
 

Mi a korona vírus?

SARS-CoV-2 vírus által a COVID-19 elnevezésű betegséget okozó világjárvány. Ez a vírus a korona vírusok közé tartozik, jelenleg 7 olyan korona vírusról tudunk, ami embereknél is képes betegségeket okozni. Ezek a koronavirusok több légzőszervi megbetegedést is okozhatnak, mint például a SARS és a MERS. Első jeleit 2019 decemberében fedezték fel a kínai Vuhanban. Tömegesen jelentek meg tüdőgyulladásos betegségben szenvedő emberek a városban, amelynek nem volt egyértelműen meghatározható oka. A tudósok azt gyanították, hogy egy koronavírust hordozó ismeretlen állat fertőzte meg a vírussal az embereket Vuhanban, ahol az első eseteket már 2019 decemberébe dokumentálták.

Hogyan terjed a koronavírus?

  1. január 5-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pekingi regionális irodája értesítést kapott Vuhanból ismeretlen okú tüdőgyulladásos betegek csoportjáról, akiknél a klinikai tünetek elsősorban a láz, néhány betegnél a légzés nehézségekbe ütközik és mellkasi röntgenfelvételek mutatják mindkét tüdő invazív lézióját. A kínai hatóságok jelentették, hogy a betegek százhuszonkét szoros kapcsolatát azonosították, akiket orvosi megfigyelés alá helyeztek. 2020. február 11-én megjelent adatközlése alapján az új koronavírus okozta betegség hivatalos neve „koronavírus-betegség 2019”, rövidített változata COVID-19.

A vírus cseppfertőzéssel, emberről emberre terjed és azért veszélyes, mert már azelőtt fertőz, hogy a beteg tudna arról, hogy korona vírussal fertőzött. A szakemberek szerint egy fertőzött minimum 3 másikat képes megfertőzni. Mivel az emberek akár egy nap alatt képesek a világ másik felére eljutni, így hamar elterjedt a vírus az egész világon. A WHO január 30.-án már világméretű egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. A világjárvány egyik gócpontja márciusra már áthelyeződött az Európai Unió államaira, ahol mára az összes országban van regisztrált megbetegedett.

Kiket érinthet a koronavírus?

Legfőbbként az idős, legyengült immunrendszerű, krónikus betegségben szenvedő embereket. Éppen ezért a betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat és gyakoribbak a szövődmények. Sajnos a fiatal korosztály is megfertőződhet és megbetegedhet.

Mik a koronavírus tünetei?

A lappangási idő 2-14 nap, de egyes kutatások szerint akár 27 nap is lehet.

Tünetei kezdetben hasonlóak az influenza vagy a felső-légúti fertőzés tüneteihez, ilyenek például:

  • láz
  • fáradékonyság és gyengeség
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • száraz köhögés
  • hasmenés
  • étvágytalanság
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

Mik a koronavírus szövődményei, milyen a fertőzés lefolyása?

A fertőzés az esetek 75-80%-ban enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár. Az érintettek negyedénél súlyos a betegség. A vírus a lappangási idő alatt is képes tovább terjedni. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség tovább terjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. Szövődménye a tüdőgyulladás, az akut légzőszervi elégtelenség, szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig akár halál is lehet. Jelenlegi információk szerint a halálozási ráta 2-3% is lehet.

Mikor kell orvoshoz fordulni és hogyan rendel a járvány alatt a háziorvos?

3 hete vezették be az alapellátásban azt a rendszert, amelyben javarészt telefonos távkonzultációban látják el a betegeket. A betegek telefonon jelezhetik panaszaikat, az orvos pedig tanácsot ad vagy receptet ír. A receptírás elektronikus formában történik, ami azt jelenti, hogy a betegnek nem kell a rendelőbe bemenni, hanem a patikában személyigazolvány és TAJ-kártya felmutatásával kiváltható a javasolt gyógyszer. A veszélyhelyzetre való tekintettel a hozzátartozó is kiválthatja a beteg vényköteles gyógyszereit a saját személyigazolvány bemutatásával és a beteg TAJ számának bediktálásával.

Akinek mégis szüksége van arra, hogy lássa orvos, de koronavírussal nem összefüggők a tünetei és sürgős az ellátása, azt a rendelőbe hívjak.

A koronavírus-gyanús betegekhez a mentők segítségét kérik és az esetek súlyosságától függően vagy azonnal a járvány kórházba szállítják, vagy kezdeményezik a minta levételét. A háziorvosok szerint ez a rendszer jól működik. Az orvos-beteg találkozások minimalizálására a fertőzésveszély csökkentése miatt, illetve a 65 év feletti háziorvosok védelme érdekében volt szükség.

A légúti megbetegedéses panaszaikkal a betegek háziorvosukat szintén telefonon kereshetik fel. A háziorvos úgynevezett csekklista alapján kérdéseket tesz fel a betegnek, ami alapján eldönti, hogy a tünetek korona vírus gyanúra utalnak vagy sem. Ő rendeli el a szükséges intézkedéseket. Ha gyanúsnak találja, akkor mentőt rendel a beteghez, a mentő pedig a területi fertőző kórházba szállítja. Itt elvégzik a tesztet és a beteg állapota határozza meg, hogy a kórházban marad vagy otthoni, házi ellátásra szorul. A teszt eredménye alapján keresik meg a beteg közvetlen hozzátartozóit, kontaktjait. Náluk is elrendelhetik a járványügyi zárlatot, amely a kontaktustól számított 14 nap. Ez idő alatt a beteg és a hozzátartozók az otthonukban kötelesek tartózkodni, azt nem hagyhatják el. Vendéget nem fogadhatnak, kötelesek saját használati tárgyaikat elkülönítetten használni, tisztítani és tárolni. Ha a kontaktoknak légúti tüneteik (láz, köhögés, légszomj) jelentkeznek, kötelesek azonnal orvost értesíteni, mentővel vagy saját gépkocsival a Dél-Pesti Centrumkórház Szent László telephelyén orvosi vizsgálaton megjelenni.

A külföldről hazaérkezők is kötelesek házikaranténba vonulni.

Scroll to Top